Áttekintés a lengyelországi adóügyi nyilvántartásról

Lengyelországban az üzleti tranzakciók rögzítéséhez hitelesített pénztárgépet kell használni. A jelenlegi generációs pénztárgépek közé tartoznak az úgynevezett „online pénztárgépek” és a „virtuális pénztárgépek”.

Online pénztárgépek

Az online pénztárgépeket („kasy on-line”) azért nevezik így, mert az ügyleti adatokat elektronikusan (online) továbbítják a lengyel adóhatóság „Központi Pénztárgép-tárház” (Centralna Repozytorium Kas – CRK) rendszerébe. Gyakran úgynevezett „fiskális nyomtatók” formájában kerülnek forgalomba. Ezek az eszközök magukban foglalják az összes szükséges funkciót. Csak a tanúsított pénztárgépek állíthatnak ki jogilag érvényes nyugtákat (fiskális nyugtákat).

A gyakorlatban a szoftveralapú pénztárrendszerek hitelesített pénztárgépeket használnak a tranzakciók helyes rögzítéséhez és feldolgozásához. A (hitelesített) pénztárgép így teszi teljessé a pénztárrendszert.

Virtuális pénztárgépek

2020 óta bizonyos ágazatokban az úgynevezett virtuális pénztárgép-rendszerek, illetve szoftveralapú pénztárgépek (kasy w formie oprogramowania) használata megengedett az online pénztárgépek alternatívájaként.

A virtuális pénztárgépek tisztán szoftveralapú rendszerek, amelyeknek azonban – az online pénztárgépekhez hasonlóan – a Főmérési Hivatal (GUM – Główny Urząd Miar) által végzett tanúsításon kell átesniük.

Kiválasztott ágazatok

A következő ágazatokban és iparágakban engedélyezett a virtuális pénztárgépek használata az ügyletek rögzítésére.

• Gépjárművel történő személyszállítási szolgáltatások, beleértve a taxikat,
• Sofőrrel történő autóbérlés,
• Költöztetési szolgáltatások,
• Emberi vagy állati erővel hajtott járművekkel végzett közúti személyszállítási szolgáltatások,
• Személyszállítás (vasúti közlekedés, légi közlekedés, felvonók, sífelvonók, tengeri és part menti vizeken történő személyszállítás, kompjáratok, tengerjáró hajók, belvízi közlekedés, szabadidős hajók stb.),
• Szállodai szolgáltatások és hasonló szálláshelyekkel kapcsolatos szolgáltatások (beleértve a kempingeket és sátorhelyeket stb.),
• Éttermek, kocsmák és vendéglátóipari szolgáltatások (beleértve az italok elkészítését és felszolgálását),
• Fűtési célra szánt szilárd tüzelőanyagok értékesítése,
• Autómosó és tisztítási szolgáltatások,
• Áruk szállítása és szolgáltatások nyújtása önkéntes tűzoltóságok és vidéki női egyesületek részéről.

Az adóhatóság rendszeresen bővíti az ágazatok listáját új területekkel. Például 2026 áprilisában a következőket vették fel a listára, amelyek szintén használhatnak virtuális pénztárgépeket:

• Áruk értékesítése önkiszolgáló automatákon keresztül, amelyek felügyelet nélküli rendszerben érmék, bankjegyek vagy egyéb (készpénzmentes) fizetési eszközök formájában fogadják el a fizetést, és kiadják az árut,
• Szolgáltatások nyújtása önkiszolgáló eszközökön keresztül, beleértve a jegykiadó automatákat is, amelyek felügyelet nélküli rendszerben érmék, bankjegyek vagy egyéb (készpénzmentes) fizetési eszközök formájában fogadják el a fizetést,
• Autók és egyéb járművek számára nyújtott elektronikus parkolási szolgáltatások, beleértve a mobilalkalmazáson vagy webböngészőn keresztül történő szolgáltatásnyújtást is.

Offline helyzetek

A hitelesített pénztárgépek használata a lengyel szabályozás kulcsfontosságú eleme. Felmerül a kérdés, hogy (ideiglenes) pénztárgép-működtetés lehetséges-e és megengedett-e e komponens nélkül is, például meghibásodás, üzemzavar stb. esetén.

A hitelesített pénztárgép elérhetetlensége tekintetében a lengyel Vat-törvény a következőket írja elő:

111. § (3): „Ha az adózó befolyásán kívüli okok miatt a pénztárgéppel nem lehet az értékesítéseket nyilvántartani, az adózó köteles az értékesítéseket helyettesítő pénztárgéppel rögzíteni. Ha a helyettesítő pénztárgéppel sem lehet az értékesítéseket rögzíteni, az adózó nem hajthatja végre az értékesítést.”

Ez azt jelenti, hogy pénztárgép-meghibásodás esetén (jelen esetben a tanúsított alkatrész, pl. a pénzügyi nyomtató meghibásodása esetén) a vállalkozás pótpénztárgép segítségével folytathatja működését. Ugyanakkor nincs olyan előírás, amely megkövetelné, hogy pótpénztárgépnek rendelkezésre kell állnia. Továbbá, ha nincs pótpénztárgép, a vállalkozó nem hajthat végre olyan értékesítéseket, amelyek nyilvántartási kötelezettség alá esnek.

„Pénztárgép” nélküli értékesítés – amelynek során kézzel írt nyugtát állítanak ki, majd azt utólag rögzítik a rendszerben – nem megengedett.

Ezt támasztja alá a 111. cikk (3a) bekezdésének (1) pontja is, amely előírja, hogy minden értékesítésről pénzügyi bizonylatot kell kiállítani, és azt át kell adni a vásárlónak.

Ezen okok miatt az utólagos kötegelt adatátvitel nem megengedett.

Az adóügyi nyugtát legkésőbb a fizetés beérkezésekor ki kell állítani (és ezt kizárólag „adóügyi pénztárgép” segítségével lehet létrehozni).

2022-ben pontosan ezzel a kérdéssel kapcsolatban parlamenti kérdést intéztek a pénzügyminiszterhez. Ezt a szélsőséges időjárás okozta széles körű áramkimaradások váltották ki, amelyek miatt a pénztárgépek nem tudták rögzíteni az értékesítéseket (https://sejm.gov.pl/sejm9.nsf/InterpelacjaTresc.xsp?key=CCHC3D). 

A minisztérium válasza csupán a hatályos követelményekre utal, valamint arra a lehetőségre, hogy a pénzügyminiszter elrendelheti e követelmények ideiglenes és földrajzilag korlátozott felfüggesztését, például katasztrófák vagy egyéb események esetén. Eddig nem került sor további vitára ebben a kérdésben (https://bdpmilek.pl/brak-pradu-co-z-kasa-fiskalna/).

Ezt a cikket automatikusan lefordították.